A miskolci Felvidék Ház márciusi programkínálata két, a megszokottól eltérő témában kínál szellemi kalandozást a látogatóknak. Előbb egy romjaiból feltámasztott Árpád-kori műemlék történetét ismerhetjük meg, majd egy olyan sakkvariáció kerül bemutatásra, amely talán még Bobby Fischert is zavarba ejtené.
Március 12-én, szerdán Méry János újságíró tart vetítettképes előadást a Sámoti Antióchiai Szent Margit templomról, amelyet az 1260-as években említenek először írásos források. A templom története jellegzetes példája annak, hogyan tűnnek el értékeink a szemünk előtt – ha nem lép közbe néhány elszánt megszállott. Az Esterházy Akadémia munkatársai és Méry János pontosan egy évtizede, 2015-ben kezdtek foglalkozni a pusztuló műemlékkel.
A megmentés valamivel később vált igazán sürgetővé, amikor a templom tornya megdőlt. Myjavec Pál plébános segítségével és a műemlékvédelmi hivatal engedélyével eltávolították a veszélyessé vált tornyot, amelyről a kutatás során kiderült: valójában nem is az eredeti építmény része, hanem csak a 19. század végén került az épületre – így nem is építették vissza.
A templom környezetét a Via Nova somorjai szervezete többször is megtisztította a benőtt növényzettől, magát az épületet pedig pályázati forrásokból sikerült kívülről felújítani, beleértve a teljes tetőszerkezet cseréjét is. A felújításnak köszönhetően ötven év szünet után újra szentmisét celebráltak a templomban, sőt 2024-ben – mintegy kétszáz év után – hajnali szentmisére is sor került az évezredes falak között.
Két héttel később, március 26-án 17 órakor a Felvidék Ház-Miskolci Galéria egy felvidéki magyar feltalálót, Boholy Jánost és találmányát mutatja be. Boholy a sakkgömb megalkotója, aki – saját bevallása szerint – azért dolgozta ki ezt a szabadalommal védett újítást, mert “nagyon bosszantotta, amikor a sakktáblán sarokba szorították”. A gömb alakú sakktáblán ugyanis nincs sarok, ahol csapdába lehetne ejteni az ellenfél bábuját.
A gömb alakú sakktábla nemcsak különleges látványt nyújt, de teljesen új dimenziót ad a játéknak. A hagyományos sakk ismerői számára ez komoly kihívás, hiszen újra kell tanulniuk a bábok mozgatásának törvényszerűségeit a korlátlan felületen. A Boholy-féle sakk egyik érdekessége, hogy a játékos egyszerre csak a gömb felét látja át – bár a gömb forgatásával minden mező ellenőrizhető.
Az előadást követően a bátrabb érdeklődők ki is próbálhatják a gömbsakkot magával a feltalálóval, ami kétségkívül különleges élményt ígér – már amennyiben valaki képes fejben tartani, hol is vannak pontosan az ellenfél bábui a gömb túloldalán. Persze, mint minden új játéknál, itt is igaz: a legjobb módszer a tanulásra, ha az ember veszít egy partit.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
